Story Of MY Life Gabriella and Harry

2014. március 23., vasárnap

5. rész csak mi hárman plusz mínusz egy két fő :)

Sokatoknak furcsa szinte ijesztő, hogy tudom szeretni mikor még nem is ismerem. Érzem. Érzem, hogy ő más különleges s hasonlít rám.. Ezért vagyok képes halálosan szeretni mindent megtenni érte az életemet adnám érte bármit bármit, hogy neki jó legyen. Nem számít eddig mit tett vagy, hogy én mit tetem mert ő elfogad, elfogad olyannak amilyen vagyok s nem akar megváltoztatni. Szeretnem őt mindennél jobban de ezt ti sosem fogjátok megérteni míg ilyen helyzetbe nem kerültök mint én.. Sosem voltam igazán szerelmes.. Talán ő az aki miatt van az életemnek értelme, aki miatt lélegzek s élek talán ő az.....

Reggel apró kis fejfájással keltem bár az elmúlt napokban lassan már megszokom. lassan 2 hete, hogy kiengedtek a kórházból. Bevallom őszintén minden reggel úgy ébredek, hogy rá gondolok.... Ő most vissza ment kollégiumba majd pénteken jön azaz két  nap múlva.  Minden nap sokat beszéltünk reggeltől míg el nem aludtam. De ő olyankor is írt.. "Szép álmokat" vagy hasonlókat de reggel mindig boldogan olvastam. Ahogy ma is...  Lassan kiszálltam ágyamból s felöltöztem.. Viky lépett be az ajtómon. Sírt lehetett látni a szemén megöleltem..
-Mi a baj? - kérdeztem de itt előtört belőle a sírás..
-Miért miért nem lehet egyszerű? miért kell mindent túlbonyolítani? - a napokban azaz jó egy hónapja vagy több nem tudom pontosan de tetszik neki egy fiú.. Semmit nem mond róla a nevét sem egyszerűen az ég világon semmit nem tudok róla. Ideje lenne.......


Viky szemszöge:

Napok óta nem vagyok önmagam. Sosem éreztem még ilyent fáj mindenem elfáradtam lelkileg fizikailag egyenesen mindenhogyan.  Nem volt más választásom el kell neki mondjam...
-Gabi... Én... - kezdtem bele de elcsuklott a hangom féltem, hogy mit fog szólni, hogy ezek után mit gondol rólam..... - Én szerelmes vagyok.. - böktem ki a szót amitől féltem. De ő csak figyelt s türelmesen várta, hogy folytatom így nem tehetem mást most már el kell neki mondanom hiszen a legjobb barátnőm s talán segíteni is tud... -Én beleszeretem az unoka testvéredbe. Ezt az érzést nem tudom szavakkal kifejteni ide az kevés lenne de érzem, hogy számomra ő az igazi s nem akarok mást csak őt. - könnyeim már patakokban folytak mellettem ült de csak nézet  nem csinált semmit csak lessütőt szemekkel bambult előre a semmibe. Majd megölelt....
-Viky én mindig itt leszek melledet, nekem bármikor elmondhatsz mindent nem kell félned én nem ítélek el tudom milyen szeretned valakit... De miért pont ő?? Miért? Hiszen tudod milyen.... - igaza van tudom milyen tudom, hogy az eddigi lányok mind csak egy éjszakát töltöttek nála nem többet s nem is kevesebbet....
-Igen tudom de én érzem, hogy ő az igazi.......... Mind ketten elfeküdtünk az ágyon s csak néztük egymást majd elaludtam.


Hannah szemszöge:

-Sziasztok megjöttem! - kiabáltam de sehol senki gondolom alszanak még vagy mit tudom én.. Hamar megreggeliztem. Majd felmentem Gabihoz ám de Viky is volt aludtak. Hát most megint gonosz leszek.... Természetesen ezt meg kell örökíteni így gyorsan lefényképeztem őket majd fel is raktam Twitter-re
Hát nem édesek? Dehogy is nem :) Telefonom csörgését hallottam meg hamar felvettem Amy volt az persze természetes jó barátnő módjára neki is elküldtem a képet amin ö is kuncogott egyet..........
















Hát meghoztam remélem tetszett pipáljatok jelezzétek, hogy itt vagytok :) Please :)

2014. február 17., hétfő

4.rész Baleset......Melleted vagyok ♥

Sziasztok először is igen megint itt vagyok :) Remélem ez a rész is tetszeni fog... picit magam alatt vagyok ezért ez a rész ilyen nem is tudom milyenre sikerült mondjátok meg ti :) Kicsit rövid lett sajnálom :( De sokk képpel bőőővittem :D


-Nem bántottál meg csak megijedtem. De nem fontos.-a szívem összeszorult
-Kérlek légy velem....Most s mindig..... Légy a barátnőm..... Szükségem van rád..... -nem hittem volna, hogy egyszer így érzek majd egy lány iránt egyszerűen ő a tökéletes számomra ............




Napsi  szemszöge...
Hogy mi?? Én? Akaratlanul is a nyakába ugrottam nem tudtam magam türtőztetni.. Soha sem gondoltam volna, hogy egy ilyen fiú mint Harry így fog gondolni rólam...
-Akkor ez egy igen lenne? -mosolygott..
-Igen. -s egy puszit nyomot arcomra. Szívem egyre jobban kezdet dobogni  el sem tudom mondani, hogy akkor abban a percben mit is éreztem.. Boldog voltam  hisz végre az a fiú akiért mindent megtennék végre itt van velem...
-Remélem pénteken itt fogsz várni..-hát észre vette? Tudta? -Igen láttalak minden pénteken  mosolyogni, mikor kiálltátok, hogy Harry...-itt elvörösödtem -Tudtam, hogy te más vagy mint a többi lány.. -majd magához ölelt. És dobpergés megcsináltuk életünk első közös képét. Ami nekem iszonyatosan tetszik Azonnal be állítottam háttérnek azon kívül Viberen háttérnek majd profilképnek is :)
Hogy a pályaudvar várója mire nem jó... Ez lett a kedvenc képem. A pillanatnak éltem mikor ő ott van velem s csak mi vagyunk és más nem számít csak mi ketten azt akartam ez a perc tartson örökké.. De egyszer mindenek vége lesz ahogy ennek a pillanatnak is hiszen Harry busza épp indulni fog... Gyorsan adott még a fejemre egy puszit majd felszállt a buszra s elment integettem majd mi is elindultunk. Persze a busz az orrunk előtt ment el így jött a nagy kérdés hogy mit is csináljunk??
-Mi lenne ha tételezem fel felhívnánk drága bátyámat, hogy vigyen haza? Mondjuk? -vettetem fel egy számomra csodás ötletet egyrészt mert esik az eső amit én nagyon is imádok csak nem épp taknyosan. S majd szét fagyok...
-Jó legyen de én ülök Brad mellé mosolygott Amy..
-Legyen. -majd tárcsázni kezdtem. Három csengés után fellvette
-Szia Hugi ! -
-Szia... Nem akarsz bejönni értünk?
-Merre vagytok?
-Pályaudvaron...
-10 perc s ott vagyok szia -majd letette a telefont... Apropó mondtam már hogy nekem van a legnagyszerűbb bátyusom? Nem? Hát most mondom szinte bármit megtesz értem s én is érte nem is tudom mi lenne velem nélküle...Hamarosan meg is érkezett... Brad mindig is óvatosan vezetett ám a kanyar után elsötétült számomra minden.....

Viky szemszöge.
-Brad vigyázz! -kiabáltam a hátsó ülésről... De késő volt a szembe jövő autó  egyenesen belénk jött.... Hannával semmi bajunk nem lett Brad is megúszta kisebb karcolással.. De Napsi eszméletlenül feküdt azonnal hívtuk a mentőket 10 percre rá már hallottuk a szirénákat.... Napsit elvitték Brad mehetett vele mi pedig utánuk. A kórházban azonnal hívtam Amyt  aki azonnal  szólt Harrynek majd megszólalt azonnal indulok vissza......... Majd lerakták a telefont..

Harry szemszöge

Amyvel  baromkodtam  mikor megszólalt a telefonja azonnal felvette s lesápadt..
-Amy mi történt? -kérdeztem idegesen
--Napsi kórházban van....
-Mi de miért?? Ad ide ezt a szart...-kikaptam a kezéből a telefont majd hallgattam
 könnyek gyűltek a szememben nem lehet hogy elveszítsem hiszen még csak most kaptam meg...
-Azonnal indulok vissza!.. -majd leraktam s a következő megállónál leszálltam szerencsére pont volt vissza fele egy járat alig 10 percet vártam mire beállt a busz ... Hamar felszálltam el indittótam szokásos zenéimet s a hátterem néztem. Nem nem akarom... Miért ő mért pont ő?





Kórházban...
Futva rohantam Napsit keresve majd megláttam a egy falnak támaszkodó srácot s Vikyt s Hannát
-Mi történt.? -kérdeztem idegesen
-Egy autó belénk jött..
-Ki vezetett? -itt elhallgattak... -Kérdeztem valamit! Ki vezetett?
-Én...-szólalt meg a srác ... -
  Féltem... Féltem, hogy elveszítem  s nem érdekel ki mit gondol de nem bírtam sírtam sírtam mint egy óvodás senkinek nem kívánom ezt a fájdalmat ezt az érzést soha.......
Az orvos jött ki tőle...
-Hogy van?-kérdeztem.
-Hozzátartozója?
-A barátja vagyok..-halgatam el
-Értem.. Nos az életveszélyen túl van egy ember bemehet hozzá... -a többiek megszavazták, hogy én menjek be aminek nagyon örültem .....
Bementem hozzá s leültem egy kis székre az ágya mellé megfogtam a kezét s szorítottam
-Szia... -hangja oly megnyugtató s csodálatos volt melegséggel árasztott el... 
-Szia..-
-Harry.. mi a baj? Miért sírsz?
-Féltelek.
-Jól vagyok. -mosolygott
-Tudom mert te erős vagy... -lassan lecsukta a szemét s elaludt. Végig vele voltam nem mentem ki fogtam a kezét soha nem fogom elengedni..................













2014. február 15., szombat

3.rész tökéletes vagy

Sziasztok! Először is hű 190 megtekintés hű hát remélem tényleg tetszik.. Nem is húzom tovább a szót itt a harmadik rész ami kicsit rövidke lett :( . Kérlek titeket hajatok magatok után egy kis jelet hozászolást vagy pipáljatok.....


-Ez nélkül nem tudtalak volna elengedni sajnálom..... -felszálltam kerestem egy helyet majd bekapcsoltam kedvenc zenémet majd gondolkodni kezdtem... Miért? Miért? Aj csomó megválaszolatlan kérdés amire sosem kapok választ...


Vasárnap....
Ma ma van az az a nap mikor vissza megy s megint nem látom egy hétig. Nem baj ha túl éltem négy átkozott hónapot akkor talán ezt is túl élem. Gondoltam Vikyvel s Hannával bemegyünk a busza elé hisz Amy s Roxy is ezzel a busszal megy vissza. Ez mint szép s jó ötletnek tűnt míg meg nem láttam valamit. Direkt
megbeszéltük, hogy busszal megyünk de persze Amy nem jött, nem is üzent semmit nem küldött majd a buszról leszállva egy fekete autót pillantottam meg amiben Harry s Amy ült. Hirtelen nem tudtam mire gondoljak... Csak kérdések kavarogtak bennem és a sírás területén jártam. Csalódott voltam vagy nem is tudom fájt, hogy talán Amynek is tetszik. És, hogy Harrynek is tetszik. Könnycseppek kezdtek hullani a szememből.........


 Harry szemszöge
Nem tudom kiverni a fejemből egyszerűen megfogott érzek valamit amikor vele vagyok a szívem kihagy egy ütemet sosem éreztem így még senki iránt. Már közel négy hónapja figyelem folyamatosan várom a péntekeket mert tudom ő ott ül a padon s nevet. És mikor meglátom akkor mintha elfelejtkeznék mindenről s csak ő lenne... De sosem tudhatom meg, hogy ő hogy érez elrontottam mindent  így nem is baj ha szó nélkül megyek vissza hiszen eljött a vasárnap. Reggel húgom keltett. Nagyszerű rockert faragtam belőle.
-Harry Harry Harry!! -kiabálta
-Ümm?
-Harry Harry!-folytatta
-Mi az prücsök?-ültetem le mellém
-Figyelj az a lány aki pénteken kint várt ő a barátnőd?-bevallom nem számítottam erre a kérdésre.. De neki nem hazudhatok mármint nem tudnék neki mert azonnal észre veszi.
-Nem sajnos nem... S szerintem nem is lesz..-sütöttem le a szemeimet...
-Pedig aranyos lány.-majd kiment a szobámból. Lassan összekészültem majd telefonom kezdtem nyomkodni Amy küldött egy SMS-t. lekéste a buszt -_- komolyan nem is ő lenne elmentem érte kocsival. Majd megláttam őt ahogy arcán folyni kezd egy könny csepp.. Először nem értetem miért majd leesett mikor a mellettem sétáló lányra pillantottam.. Aki fogta a kezem amit én kapásból elkaptam. Míg a négy lány beszélgetett   addig én Napsihoz sétáltam. Még mikor a könnye potyognak ő akkor is szép...
-Szia. -köszöntem halkan.
-Szia -elfordította a fejét...
-Sajnálom ami pénteken történt. Nem akartalak megbántani....-nem engedte befejezni..
-Nem bántottál meg csak megijedtem. De nem fontos.-a szívem összeszorult
-Kérlek légy velem....Most s mindig..... Légy a barátnőm..... Szükségem van rád..... -nem hittem volna, hogy egyszer így érzek majd egy lány iránt egyszerűen ő a tökéletes számomra ............


2014. február 10., hétfő

2. rész

Sziasztok! Hű de sokan jártatok itt  :) Aminek nagyon örülök :) Nem is húzom tovább jó olvasást nektek :) Remélem tetszik :) Így estére a második rész  :)


Lassan felemelte a táskáját majd rám nézett.
-Elkísérsz?..............
Szinte  álmomban sem gondoltam volna hogy valaha is szóba áll velem nem, hogy megkér, hogy kísérjem el... Hát igazából fogalmam sincs mit mondjak Vagyis pontosabban tudom de na értitek 
- Igen. -pirultam éreztem a fejem vörös volt elkezdett verni a víz.. Előttem ment én csak kullogtam utána.... Majd megállt s megvárt. Rám mosolygott. Majd mellette mentem tovább.... Felemelő érzés volt felnézni rá, hogy itt van mellettem, hogy sétálhatok vele.. Lassan beértünk az utcájukba. Beakart hívni de nemet mondtam valamilyen szinten féltem  Mivel a szülei is otthon voltak s jöttek volna a kérdések... Nahát ő a barátnőd? Mióta vagytok együtt? Stb.. Jó nem azt mondom, hogy nem lennék boldog ha a barátnője lehetnék csak az még odébb van s az se biztos hogy tetszek neki..
-Biztos nem jössz be? Hideg van. Megfogsz fázni. - hű aggódik Ami lássuk be kicsit fura. Persze jól esett de akkor is van max 5 fok ennyiben csak nem fogok megfázni. Ha meg igen legalább nem kell suliba mennem.. ( hurrrá)
-Biztos.
-Sietek. -s egy mosoly kíséretében be ment..Mekkora az esélye annak, hogy mi valaha is egy pár leszünk hisz egy a millióhoz az esélyem... Ha jobban bele gondolok négy hónap eredménye, hogy most itt vagyok.. Harcolni fogok érte mármint mindent megteszek, hogy együtt lehessek vele.... Hosszas gondolkodás után. két lábat láttam magam előtt.. Felnéztem s egy földet bámuló göndör hajú fiút láttam nevettem.
-Elég érdekes te mit gondolsz?- kérdezte a földet bámulva.
-Hát először is. Egy bolond vagy!- nevettem..... Majd magához húzott szorosan.. Meglepődtem tettére majd
lassan eltoltam magamtól s kerültem a tekintetét.
-Ne haragudj nem akartam.- hajtotta le a fejét s elhallgatott..
-Szeretnék haza menni. -mondtam halkan de érthetően.
-Rendben.. -elkísért a pályaudvarig a buszom épp bent állt így gyorsan felszálltam vagyis akartam volna ha egy erős kéz nem ránt vissza. S egy puszit kaptam a homlokomra.....
-Ez nélkül nem tudtalak volna elengedni sajnálom..... -felszálltam kerestem egy helyet majd bekapcsoltam kedvenc zenémet majd gondolkodni kezdtem... Miért? Miért? Aj csomó megválaszolatlan kérdés amire sosem kapok választ.....

2014. február 9., vasárnap

I.fejezet 1 rész

A városban hülyültünk szokásosan. A jégpályát néztük rajta gyerekeket, vagy épp velünk egykorúakat.Sok esést látunk amiken felnevetünk :) Hannah és Viky beszélgettek valamin nem igazán figyeltem, elgondolkodtam apróságokon. Tudjátok nem tudom mit csináljak már mindent csináltam jó azért nem de akkor is nincs ötletem négy hónapja minden pénteken itt vagyunk bent jó persze megéri mert Amy (Amanda) is ezzel a busszal jön aj nem tudom mit csináljak, hogy végre észre vegyen...
-Napsi valami baj van? -jött oda hozzám Viky
-Nem csak... -hallgattam el. -Tudod nem látom értelmét, hogy folytassam...
-Nézd higgy-benne ma jobb lesz látni fog téged s észre vesz.-nyugtatott meg
-Ha én ilyen leszek lökjetek ki az ötvenedik emeletről kérlek.-röhögött Hannah. Tőle ezt már megszoktam végül is mást nem is tud. Viccre veszi az egészet s fogalma sincs ezzel mennyire bánt. De nem számít.
-Hannah kérlek..-kezdett bele Viky de félbeszakítottam.
-Ne igaza van gyerekes vagyok.-hallgattam el.... Mély levegőt vettem s továbbmentünk. Beültünk a cukrászdába. Hannah puncs desszertet kért. Viky Mignont. S én is egy puncs desszertet. Lassan  
elfogyasztottuk majd még beszélgetünk erről arról de inkább csak ők ketten én a telefonomat bújtam. 
Össze raktuk a tányérokat majd lassan elindultunk a pályaudvarra. Leültünk szokásos helyünkre. Oh de előtte még elmentünk bevásárolni. Ez úgy nézett ki, hogy vettünk max két darab zacskós chipszett.S vissza mentünk a szokásos helyünkre. Hannah valami zenét rakott be amolyan majd engem idegesít. De most nem, nem igazán volt hangulatom az zenéjéhez. Nem vette észre így végül belegondolva miért érezzem magam rosszul? Nem történt semmi  És akkor nekilátunk mindhárman a padon ülve ide oda dülöngélve... Majd megtörtént az amitől én négy hónapja féltem.... A pad felborult velünk együtt...
-Te állat!! -röhögött Viky
-Én??-nyerített Hannah mindenki minket nézett remek életem legjobb pillanata volt.....
-Mindketten azok vagytok! -nevettem majd nehezen fellátunk s  vissza ültünk csak nevettünk egymáson mint akik nem normálisak na de teszem fel nem is vagyunk azok. Lassan öt óra hamarosan beér Amy is. Ekkor a busz fordult be majd lassan megállt mellettünk. S Amy leszállt  majd utána Roxy is (Amy és Hannah volt osztálytársa) Majd igen Ő is leszállt s rám nézett s mosolygott Harry észre vett!!! Úristen nem tudtam merre forduljak merre nézek vagy mit csináljak Majd Amyhez ment. Beszélgettek valamin majd ideindultak mindhárman..... (Amy, Harry, Roxy) úristen már szinte rángattam Viky kezét, hogy menjünk innen... Hannah csak mosolygott.
-Nézd a jobbik oldalát. Legalább tudja, hogy létezel.-azzal fogta magát s odament Amyhez s neki álltak beszélgetni Viky is csatlakozott csak én maradtam egyedül ami annyit tesz, hogy csak álltam s néztem ki a fejemből.... míg egy mély hangot hallottam felnéztem és két zöld szempár nézett rám.
-Szia. Harry vagyok.-mosolygott
-S-szia Napsi. -mosolyogtam én is. Mintha valami beütésem lenne de komolyan istenem el sem tudom hinni  végre négy hónap után észre vett s köszönt van értelme az életemnek.
-Napsi ha nem baj akkor mi megyünk ti érezzétek jól magatokat.-majd egy mosoly kíséretében távoztak... S akkor esett csak le , hogy engem itt hagytak Vele egyedül. Lassan felemelte a táskáját majd rám nézett.
-Elkísérsz?..............



Sziasztok hát meghoztam az elsőő részt!! :) Remélem tetszett :)

2014. február 3., hétfő

Prológus

-Napsi kelj fel most!- kiabált fel anya. Remek megint mit tetem? Ja persze semmit.
-Megyek.- motyogtam. Majd szépen kimásztam pihe puha ágyamból s lesétáltam a napaliba. Anya toporzékolva várt.
-Ezt mégis mire véljem?- háborodott fel.
-Mit? -kérdeztem vissza mert fogalmam sincs, hogy miről van szó.
-Napsi ne szórakozz velem nem érák rá.
-De ha nem tudom miről van szó! -kiabáltam.-S nem szórakozok!-vágtam be a durcást.
-Idefigyelj ha addig  nem lesz rend mire hazajövök nem mész sehova a kis barátaiddal értve vagyok?-
-De anya ezt nem teheted péntek van!-kezdtem a jó öreg módszert. De ez sem hatotta meg. Mégis mi baja?
-Csak figyeld meg!-azzal fogta magát s elment dolgozni. Persze fogalmam sincs hogy mit tehetem de mindegy megszoktam mindenért én vagyok a hibás! Ekkor kisöcsém ballagott le a lépcsőn.
-Hát te? -fordultam felé.
-Beteg vagyok és anya megengedte hogy itthon maradjak.
-Mégis mi bajod kamu gép? -nevettem el magam.
-Töri témazárót írunk és nem tanultam. - röhögte el magát. -Ugye nem köpsz be anyunak?
-Ugyan de ez sokba fog neked kerülni. -mosolyogtam. És jó testvér módjára kitakarítottam  vele a mocskát ami miatt bajba kerültem :) Majd anya hazajött s én mehettem. A csajokkal Vikyvel és Hannahval  elszórakoztunk a városban :)

2014. február 2., vasárnap

Sziasztok ♥

Sziasztok köszöntelek titeket a blogomban ez amolyan kis napló féleség lesz ez a történet egy megtörtén csak nem ezekkel a szereplőkkel. Remélem tetszeni fog :) Egyben vicces romantikus és előfordulhat a sírás is benne.. Kérlek titeket valahogy hagyjatok egy jelet hogy itt jártatok: Előre is Köszi :) Hozom a szereplőket ;)